2014. 04. 21. - Duna-menti kerékpártúra 1.

Útvonal: Dunaföldvár - Solt - Harta - Dunapataj - Szelidi-tó - Ordas - Géderlak - Paks - Dunakömlőd - Madocsa - Bölcske - Dunaföldvár (~ 80 km)

Dunaföldvárról indulva egy remek körtúrát lehet tenni a Duna mentén részben az eurovelo 6, európai kerékpáros úton, részben pedig kis forgalmú utakon közlekedve. Mi Solt irányába indultunk abból a megfontolásból, hogy még az elején magunk mögött tudhassuk az útvonal talán legforgalmasabb szakaszának mondható Dunaföldvár - Solt közötti, az 52-es főúton haladó részét. Tervünk jónak bizonyult, a korai indulásnak köszönhetően viszonylag csekély autós forgalommal találkoztunk, így problémamentesen elértük a Kis-Duna híd után kb 1 km-re található kereszteződést, ahol már várt minket az eurovelo 6 útvonalát jelző tábla is.

Soltnál rácsatlakoztunk

 Itt egy derékszögű jobb kanyar után tehát már bátran haladhattunk kétkerekűinkkel tovább utunkon. Soltra beérve kiépített kerékpárút fogadott minket, amin sajnos gyalogosforgalomra is lehet számítani, illetve a keresztutcákból kihajtó autókra is.

A gáton megy a kerékpárút

Soltra visszanézve

A kerékpárút hamarosan elfogyott, így ismét főútra (51-es) kényszerültünk kimenni néhány kilométer erejéig, majd jobbról a gátra tekerve ismét a kijelölt és  remek minőségű kerékpárúton mehettünk.

A Szelidi-tó

Következő településünk Harta volt. Takaros kis város, érdemes betekerni, már csak egy kis frissítő kedvéért is. A tervezett pihenőt mi nem itt, hanem Dunapatajon tartottuk egy kifejezetten bringabarát vendéglátó egységben, ahol a szállás mellett kerékpárokat is lehet bérelni. A jól megérdemelt üdítő és jégkrém után a Szelidi-tó felé folytattuk tovább kirándulásunkat. A táblák szinte mindenhol segítik a problémamentes haladást, ezen a szakaszon a kerékpárút minősége viszont nem volt sajnos a legjobb, repedések nehezítették a felhőtlen tekerést, ám a tóhoz érve minden negatív érzésünk tovaszállt. A tavaszi időpontnak köszönhetően néhány horgászon kívül kevés emberrel találkoztunk, így egy kis stégre is le tudtunk gurulni, ahol egy negyedórás pihenő erejéig élveztük a látványt és a ragyogó napsütést. 

Ordasi Rákóczi-fa

Nagy nehezen újra nyeregbe ültünk, immáron a következő nagy vízválasztó irányába, a Géderlak - Paks komphoz. Visszatekerve Dunapatajra viszonylag nehezen találtunk rá a Géderlak felé vezető útra, hátha valakinek hasznos lehet: a tó felől visszaérkezve Dunapatajra a körforgalomnál a település központja felé kell kihajtani a körforgalomból, majd néhány száz méter múltán már ki lesz táblázva az útirány.
Szóval célegyenesben voltunk a géderlaki komphoz, nagyon kis forgalmú úton, kellemes tempóban tekerve értük el Ordast, egy tüneményes kis települést. Mint megtudtuk, Rákóczi Ferenc itt táborozott néhány hétig, amire igen büszke is e település. Rákóczi-mellszobor és egy ún. Rákóczi-fa díszíti központját.

Egy gyors fénykép után máris járműveinken találtuk magunkat, gurultunk tovább a géderlaki kompátkelőhöz. Kis idő elteltével, repcetáblák között elhaladva Géderlakra érkeztünk, ahol az egyértelmű jelzéseknek köszönhetően gyorsan megtaláltuk a vízreszállás helyszínét. Fontos megjegyezni, hogy a komp 12-14 óra között nem közlekedik, és a kiírt időpontokban Paksról, majd beszállást követően fordul is vissza a kiinduló pontra. Két kerékpár és két fő részére 1200 magyar forintot fizettünk.

Miután a nem kifejezetten kerékpáros-barát kompkikötőt elhagytuk, frissítő után néztünk és meglepődve tapasztaltuk, hogy a város sokkal szebb, mint amilyenre számítottunk. Kellemes környezet, sok-sok emlékmű és szép épületek között érkeztünk meg a központba, ahol aztán gyorsan rátaláltunk egy cukrászdára. A megfelelő kalóriapótlást követően már nem volt más hátra, mint a reggeli indulásunk helyszínét becélozni. Mint kiderült, ez nem is volt annyira egyszerű: a 6-os út forgalmát kikerülve szerettünk volna eljutni Dunakömlődön át Madocsára és azon keresztül Bölcskére, majd Dunaföldvárra.
Paksról a Kömlődi utcán indultunk felfelé, ami szó szerint értendő, ugyanis egy kisebbfajta emelkedővel találtuk szembe magunkat. Az egyre szűkülő utcácska képe fokozatosan váltott át kisvárosi utcából szőlők közötti földes útra. Összességében nem bántuk ezt a kis terepet, már csak ezért a kilátásért is megérte küzdeni egy kicsit:

A fejléc képe is itt készült :)

Végül is Dunakömlődön lyukadtunk ki, ahogyan az utca neve is jelezte ezt nekünk. Ott a Béke utcára rátérve hamarosan kereszteztük a 6-os számú főutat, innentől szinte célegyenesben éreztük magunkat. Ezután már kevéssé volt érdekes a táj, a kis forgalmú út viszonylag kevés látnivalót mutatott. Innentől egy rövid, megálló nélküli tekerés után visszaértünk kis kirándulásunk kiindulópontjához.
Összefoglalva, egy nagyon jó túraútvonalon sikerült egy remek napot eltöltenünk, kerékpárúttal, tóval, kompozással, 1-2 kilométernyi terepezéssel megfűszerezve a Duna egy rövid szakaszának közelében.

2014. 04. 13. - Árpád- kori templomok nyomában a Kecskeméti Kerékpárosokkal

Részünkről ez volt az első alkalom, hogy a Kecskeméti Kerékpárosokkal tartottunk. Mivel a túraterv "bázisunkat", Kerekegyházát is érintette, így nem volt kérdéses, hogy csatlakozunk. :)

Az útvonal a következő volt: Kecskemét- Hetényegyháza (templomrom)- Kerekegyháza (templomrom)- Kunbaracs- Ladánybene (templomrom)- Méntelek- Kecskemét

Kecskemét és Hetényegyháza között húzódik kiépített kerékpárút, de ez sajnos rossz minőségű, repedezett, görönygyös, és emelett egyben járda is. Munkába járásra gyakran vesszük igénybe, de elég idegesítő a haladás rajta, így most úgy döntöttünk, hogy Hetény elején csatlakozunk a csoporthoz. Webkamerán figyeltük, mikor indulnak a Fő térről, és amikor ők indultak, akkor mi is. Az autópálya felüljárónál találkoztunk, és innen jól járható földutakon együtt cserkésztük be az egykori templom maradványait. A romnál helyes kis pihenőhely épült, és pihentünk is jócskán, reggeliszünet következett. Ezután haladtunk tovább Hetény irányába, szintén földutakon, de ezek is könnyen tekerhetőnek bizonyultak, egyszer sem kellett tolnunk.

Hetényben ismét pihenő. :) Szerencsére innentől Kerekegyházára príma az út és megfelelően széles is, kerékpárút nincs, de szerintem ezzel igazából nem vesztünk semmit.

Kereket Szabadszállás irányába elhagyva, gazdasági területen áthaladva, majd némi homokban biciklitolás után megérkeztünk az egykori kerektemplom emlékhelyéhez. Itt ismét megpihentünk. Kerekegyháza területén egyébként több falu is létezett, ezekről bejegyzés itt olvasható. A központban kocsmáztunk egyet, majd Kunbaracs felé vettük az irányt. Az út a baracsi elágazásig mondhatni, szuper, onnantól keskenyebb és nem épp sima, hanem "kavicsos fajta"(nem tudom, mi erre a szakszó), de jól járható, és nem túl forgalmas. Egyébként Kunbaracs mellett is található templomrom, és itt geoláda is, de ezt most (alighanem a homok miatt) kihagytuk, és egyenesen Ladánybene felé vettük az irányt. A környéken ez az útszakasz az egyik kedvencem: Szintén kisforgalmú, ezért nem baj, hogy keskeny, fenyőfák és buckák szegélyezik. Nem sokkal Ladánybene előtt erről az útról tértünk le ismét egy dűlőre, ami a Ladánybenei templomromhoz vezetett. Ez is homokos út, de a kerekinél barátságosabb, nem is törvényszerű, hogy tolni kell rajta a bicajt. A romnál (egyébként itt is van láda)  ismét pihenő következett , ami amúgy nagyon kellemes volt. Csak feküdtünk a fűben, és körvonalaztuk a képet, hogy Kecskeméten hol és mit fogunk enni. :)

Ladánybene központjában fagyiszünet, majd hazaindulás. A Ladánybene- Kecskemét szakasz nagyon kedvelt bringás körökben, mert szerencsére itt is nagyon jónak mondható a burkolat, Méntelek után bringaút is kezdődik, ami kivételesen jó, széles, egyelőre repedés- és egyéb hibamentes, az autópálya felüljárója pedig változatosságot hoz az alföldi terepviszonyokba. :)  Benétől egyébként nagyszerű hátszelünk volt, és ez, valamint a korgó gyomrunk arra sarkallt bennünket, hogy az utolsó pár kilómétert a csoportot elhagyva, tempósabban tegyük meg. Remélhetőleg nem bántottunk meg ezzel senkit, egyszerűen csak mennünk kellett. :) A jól megérdemelt gyrosozás után végképp hazafelé vettük az irányt, s a nap végére nekünk éppen 100 km-t mutatott az óra.

Az út egy részén tracket is rögzítettem, sajnos végig azért nem sikerült, mert a telefon akksija megadni készült magát.

Szeretném elmondani, hogy a Kecskeméti Kerékpárosokkal érdemes útnak indulni azoknak is, akik eddig nem merészkedtek hosszabb távokra, mert a tempó nyugis, sok a pihenő, és a társaság kedves és segítőkész. Teljesen más hangulatú csapatban tekerni, mint egyedül vagy párban, legalább egyszer mindenki próbálja ki. :)

A rögzített track itt található: http://www.sports-tracker.com/#/workout/feketesargarigo/d4i6l5j54usni8d7

Bemutatkozás

Ez a blog azért jött létre, hogy az érdekesebb gyalog- és kerékpáros túráinknak emléket állítson. Nem vagyunk nagy sportemberek, de szeretjük a kihívásokat, ezért igyekszünk újabb és újabb kalandokat keresni.

A túraleírásokkal szeretnénk megkönnyíteni azoknak túrázóknak az életét, akik számukra ismeretlen, de általunk már bejárt terepre tévednek. Lehet, hogy nem lesz nagy segítség, de rajtunk ne múljon. :)

 Magunkról annyit, hogy a húszas éveink végén járó pár vagyunk, és az esetek túlnyomó részében együtt túrázunk, illetve gyalogosan elkísér bennünket Rafi kutyánk, rövidebb távokon esetleg Bonnie és Szotyi is. :)